Gyakran olvasgatni netszerte hardverajánlókat játékosok számára, melyek több árkategóriát végigpásztázva a legjobb játékélményt lehetővé tevő gépeket ajánlják. Sok olyan ajánló is van, amely az internetről filmeket torrentezgetős emberek számára ajánl alacsony fogyasztású, halk 24/7-es konfigurációkat, de olyan, amely optimális gépeket kínálna a játékfejlesztők számára, nem igazán van. Persze ez egész logikus, hiszen a játékfejlesztők száma pl a gamerekéhez viszonyítva elenyésző. Sokan azt gondolják, hogy a játékfejlesztők dúsgazdag emberek, akik úgyis meg tudnak venni minden modern ezközt. Valóban, vannak ilyenek is köztük, de ez a cikk nem is nekik fog szólni, hanem a csóróknak, akik nem akarnak külön 10 féle gépet beszerezni csak azért, hogy tesztelhessék a szoftvereiket. 

Az igazi játékfejlesztők számára fontos, hogy a lehető legszélesebb skálán tudják tesztelni a szoftvereik működését azon nyomban, még mielőtt a tesztelő ismerőseiknek elküldözgetnék az exe fájlokat az adott verzióból. Ennek megfelelően elsősorban a következő igények fogalmazódnak meg:

-A gépben lévő processzor típusa a lehető legelterjedtebb legyen
-A gépben lévő memória mérete átlagos legyen
-A gépben lévő processzor ne legyen túl gyors, haladja meg az 1 ghz-t, de ne lépje át a 2 ghz-t
-A gépben lévő videókártya támogasson minden olyan tecnológiát, amelyre a játék támaszkodni fog, ám egy régebbi fajta videókártya legyen
-SMP gép legyen, hogy lehessen a multithreadelt kódok viselkedését élőben megfigyelni
-A számítógéphez CRT monitor legyen kötve
-A számítógéphez optikai egér, és kényelmes magyar billentyűzet legyen kötve
-A számítógéphez olyan hangrendszer legyen kötve, amely lehetővé teszi a a térhatású hangot (csak akkor, amennyiben a szoftver támogatni fogja ezt)
-Az alaplap kompatibilis legyen a hardverek széles skálájával

Az alaplap és a processzor 

A kritériumok alapján két fajta konfigurációs séma írható fel, elsőnek az erősebbiket ismertetném.

Az a processzorfajta, amely eleget tesz a kritériumoknak, az AthlonXP, ám a multicpu körülményes.

Az egyik alaplap, mely eleget tesz ennek, és beszerezhető, az MSI K7D Master L.
Az alaplapot ugyan nem osztogatják minden borokban, de gyakran tűnik fel a használtpiacokon internetszerte, barátságos 15 ezer forintos áron, természetesen bele való processzorokkal együtt. Általában 2000+-os vagy akörüli AthlonMP processzorokkal szállítják őket, melyek gyakorlatilag teljes egészében megfelelnek az AthlonXP-nek, kivéve az SMP módot.

A Tyan Thunder dual, vagy valamelyik más Socket A alapú duálos Tyan szerverlap szintén jó választás lehet.

Személyes tapasztalataim az előbbiven vannak. Elsőnek kezdeném a pozitívumokkal:

-Az alaplap AGP pro aljzattal rendelkezik, és 4x-es sebességet tesz lehetővé. A csatlakozó képes fogadni az egészen ősi AGP videókártyákat is annélkül, hogy fűrészelni kéne a foglalatot. Kezdve a Permedia2-kön és a SiS kártyákon át egészen a GeForce 7800akig bezárólag. Fölötte kicsit nehézkes lehet beszenvedni a kártyákat.

-Az alaplap a hardverportálokon max 15 ezerért beszerezhető a processzorokkal együtt.

-Az alaplap támogatja az ECC és REG nélküli memóriákat is, amennyiben két 512es DDR modult helyezünk a 0. és 1. slotokba.

-Aktív hűtés a chipseten, bazi nagy kondik

-A hűtés az alaplapon a feszültségstabilizátorokra is kiterjed

-Rendesen együttműködik mindenféle operációs rendszerrel

Negatívumok:

-Az IDE csatlakozók elhelyezése igénytelenségre vall, a hosszú AGP-s kártyákat alátúrja a kábelköteg, kinyomva a kártya seggét

-A procifoglalatok túl közel vannak egymáshoz, a nagyobb hűtőket feszegetni kell, hogy fel lehessen szenvedni őket. Én két db Titan fantázianevű hűtőt szenvedtem fel, mind kiderült, csak úgy lehet, ha először leszedi az ember a ventillátort, felteszi, és visszaszereli a ventiket rá. 

A chipsetre (tehát az összes MPX-es alaplapra vonatkozóan:

-Gagyi IRQ és DMA kezelés, Tomato alaplapokat megszégyenítő amatőrizmussal

-Típusonként randomra működő/halott USB vezérlők

-Bizonyos DDR memóriák üzembe kényszerítése az alaplapban csak álom

-A gagyin ráépített AC97ről hiányzik a bass és a middle, melyet valószínűleg az ott árválkodó, többszörösen alulméretezett kondenzátor segít elő. Nem, nem túlzok. Fülelni kell, hogy hallható legyen dob. A sokol rádió ehhez képest mélynyomó. Muszáj lesz hangkártyát szerezni.

-Bizonyos kártyák együttműködése az alaplappal bizony eléggé fájdalmas.

Videókártya

Az egyik legelterjedtebb videókártya a Radeon 9600, mely a nagyobb teljesítmény érdekében akár 9800PRO-ra is cserélhető, pár ezer forintért beszerezhető használtan. A kártya SM2 kompatibilis, OpenGL szinten pedig a szokásos 2.0 érhető el a 2007es driverekkel. Ügyelni kell arra hogy az újabb driverek rendkívül szeszélyesen támogatják a kártyát, a régebbiek pedig fejletnek lehetnek.

Ám ezzel nincs vége a dolognak, szűkségünk lesz még pár apróságra:

-FX 5200 PCI vagy FX5600 PCI. Igen, PCI, nem PCI-e, hisz AGP csak egy van az alaplapon, és ha túl sokszor akarnád cserélgetni a kártyákat tesztelés szempontjából, bizony hamar meghibásodnának a foglalatok, nem beszélve az állandó rebootolás okozta agyvérzésről. Az országban az előbbi szerezhető be, megközelítőleg 7 ezer forintos áron, számlával, garanciával. Létezik 128 és 64 bites verzió is, ajánlom az utóbbit, mert az elterjedtebb. Feltételezvén, hogy nem Far Cry szintű grafikát akarsz programozni, bizony ennek a kártyának bőven elegendőnek kell lennie a szoftvered futtatásához minimum beállítások mellett. Ha ez nem sikerül, akkor bizony nagyon csúnyán elszámítottad magad. Az immediate módban elküldött vertexek természetesen vérlassúak lesznek a PCI miatt, de mint programozó, úgyis képes leszel a teljesítmény statikus objektumok alapján becsülni. 

-3dfx Voodoo2 PCI és a szűkséges átkötőkábel. A 3dfx Voodoo2 a régebbi kártyákat testesíti majd meg a maga 12 (4-4-4) megájával és PCI foglalatával. Ha csak egy 15.000 polygonos pályán akarsz mászkálni, és a cucc feltűnően szaggat a Voodoo2-n, akkor ott csúnya optimizálás beli bug van. A Voodoo2 nem támogatja a VBO-t a gyári driverekkel, a vertex arrayt és a multitextúrázást viszont igen. A textúrák maximum 256x256os méretűek lehetnek. Nincs 32 bites színmélység. A radeon-fix jellel ellátott drivereket érdemes használni, melyek OpenGL és Glide támogatással rendelkeznek.

-3dlabs/Intergraph Intense3D Wildcat tervezőkártyák. Legalább 4110 vagy nagyobb, általában AGP pro csatlakozójuk van, tehát csak az ilyen alaplapokba illeszthetőek. A 4es széria nem támogat DirectX-et. A kártyákon 2x64 mbyte memória a szokásos. A rendkívül fejletlen OpenGL drivereknek hála könnyen ki lehet szűrni a hibákat a grafikus motorodban. A kártyaszéria, tervezőkártya lévén támogatja a 3d studio max több verzióját is, nagy polygonszámú modellezést nagy sebességgel lehetővé téve. 5-6 ezer ft környékén szerezhetők be, ám elég ritkák.

-S3 Savage4 PCI. A Savage4 egy rendkívül elterjedt videókártya volt a maga korában, muszáj lesz legalább azt elérni, hogy fusson rajt a szoftvered. 2-3ezer forint körül beszerezhető.

Creative Sound Blaster Live 5.1, és az integrált hangkártya bőven elegendő lesz. Mindkét esetben kifogástalanul működnie kell a hangnak a játékban. Több hangkártyán felesleges tesztelni, kivéve ha a játékod nagyon épít a térhatású hangokra. Ha csak sztereó van, bőven elegendő ennek a két hangkártyának a tesztelése. A Live 5.1 ilyen-olyan mutánsai 1500 ft körüli értékben beszerezhetők. Az integrált meg úgyis rajt van. Ha nincs integrált, akkor érdemes a legolcsóbb cmedia hangkártyát megvenni.

A hangkártyán van gameport is.

A probléma csak az, hogy ennyi hardver nem fér be egyszerre a számítógépbe, tehát mindenképp cserélgetni kell őket a featureok tesztelésekor. Amit én bent szoktam hagyni viszonylag mindig, az az FX5200 és a 9800PRO, no meg egy értelmes hangkártya, hogy a winamp azért lökje a hörgős metált kódolás közben. 

Joystick

Sokan elfelejtik, hogy joystick támogatást is írni kellene a játékhoz, pedig ez egy nagyon fontos szempont. Attól függően, hogy milyen a játék, más és más típusú botkormányt vagy kart kell beszerezni. Én a sima olcsó 1000 forintos cuccokat szoktam előnyben részesíteni, ha a játék nem épül szervesen a joystickra - pl nem repülős- vagy autósjáték - felesleges többféle joystickot szerezni a fejlesztéshez. 

Monitor

Játékot fejleszteni nem lehet úgy, hogy más a színintenzitás, ha fél miliméterrel odébbfordítod a fejedet, ezért CRT monitor szűkségeltetik. Vagy egy negyedmilliós laposmonitor, de hasznosabban is el lehet baszni annyi pénzt. Úgyhogy jó lesz a bolti 10 ezer forintos használt CRT is. Ennyiért 21eset kapsz, ketten elcipelitek a helyére. Természetesen a monitor jó ha tud nagyobb felbontásokat is mint az 1024x768. Lehetőleg az enginedben támogatott felbontásokat zongorázd végig, hogy mindegyikkel jó -e a látószög. Lehetőleg 2 db ugyanakkora.

Vinyók

Legalább 2 kell, és ne legyenek RAID-be kötve. Az egyiken legyenek a forráskódok és a modellek, meg minden, ami a fejlesztéshez kell, a másikon pedig az adatok biztonsági másolatai. Maxtort, samsungot, és hasonló merevlemezeket felejtsd el. Csak úgy, mint az NTFS-t. A vinyó 10-25 giga közötti legyen, és lehetőleg bőrkötéses Seagate. A legjobb, ha bontatlan. Ezek a vinyók, ha gondjukat viseled, bőven elélnek akár 9 évig is jól hűtött rackek mélyében, rossz szektorok nélkül, folyamatos 24/7 használat mellett!

1000-2000 ft körüli áron hozzájuk lehet jutni. A fájlrendszer kötelezően FAT-32 kell hogy legyen, ha biztonságban akarod tudni az adataid!

Kell továbbá egy rendszervinyó, amelyen a windows és a linux található. Ez legalább 20 gigás legyen, legyen rajt egy 5 gigás partíció az XP-nek, és 15 giga a linuxnak. amiből 2 legyen swap.  

Konklúzió

Mint látható, az összehozott gép korántsem szokványos, és egy gamer vagy egy avatatlan szemlélő csodálkozhat a furcsa szerkezeten. A gép a fejlesztéstől eltekintve gyönyörűen használható a többi általános tevékenységre is, amit az ember végez: internetezés, néha egy kis filmnézés, youtube nézés. Természetesen hogy az átlagfelhasználói igényeket is kielégítse a gép, érdemes beleszerelni egy SATA vagy egy plussz IDE kártyát egy hozzá való 500 gigás vinyóval is. A vinyók mindegyikét érdemes hűtött mobilrackbe helyezni, amely 4 db mobilracket jelent. A mobilrackek darabja 3000 ft körüli áron beszerezhető. A gépben legyen egy dvd író is, amivel ki lehet írni rendszeresen a backupokat, vagy épp a letorrentezett filmeket. A gép elegendő teljesítménnyel rendelkezik ahhoz, hogy gyorsan fordítsa le a forráskódjaidat, viszont arra kényszerít, hogy a gépigényt ésszerű keretek között tartsd. A fejlesztést és a gyorstesztelést a felépítése révén elősegíti, ám később szűkségessé vállhat egy Pentium4 alapú gép beszerzése is a tesztelés miatt. Ha az alkalmazás nem tartalmaz inline ASM kódokat, úgy a p4 beszerzése feleslegessé válhat, elég néha tesztelgetni p4-eken.